Mindenszentek, emlékezzünk!

November elsején, vasárnap Mindenszentek! Így a mai lazítós tippem szünetel, ma a figyelmeteket akartam felhívni a szeretet fontosságára.

 
Ezen a napon megemlékezünk elhunyt szeretteinkről, mindazokról, akik valaha jelentős szerepet játszottak életünkben.

Ne felejtsetek legalább egy szál gyertyát gyújtani mindazok emlékére, akik már nem lehetnek veletek, ha nincs időtök vagy lehetőségetek kimenni a temetőbe!
Nem kell a dolognak nagy feneket keríteni!
Nem az számít, hogy mit mutatunk a külvilág számára. Nem a nagy csokor és a még nagyobb gyertya és mécses! Nem, nem ez számít!
Az számít igazán, ami a lelkünkben van. Az embert éltében kell szeretni, azt kimutatni. 

Ha tehetitek szervezzetek közös programot még élő szeretteitekkel, vagy csak hívjátok fel, csak öleljétek meg vagy adjatok egy puszit. Csak úgy! Az ember sosem tudhatja meddig teheti ezt meg. Használjatok ki minden lehetőséget! 

Vagy ha magunk vagyunk, akkor szépen, csendben emlékezzünk! Szálljunk egy kicsit magunkba, csendesedjünk el és ilyenkor egy kis időt töltsünk képzeletben azokkal, akik már soha többet nem lehetnek velünk.

Békességes, szép napot kívánok Mindnyájatoknak!

Nekem ilyenkor már egy kicsit karácsonyi hangulatom is van. Talán a gyertyák lángja, talán a fenyő illata vagy a jövés-menés teszi, vagy hogy együtt a család és közösen emlékezünk? Nem tudom. Nekem sokat segít a hangulat a karácsony megtervezésében.

Nektek?