Mindennapi kenyerünk

A kenyér egyik fő élelmiszerünk. Szinte mindenhez eszünk kenyeret, ki többet, ki kevesebbet, de mindenki eszik. A kenyeret már évezredek óta készítik, persze azóta sokat változott, de mindig is az egyik legfontosabb élelmiszer volt.

A gabona megjelenésével egyidőben elkezdték annak megmunkálását is. A magvakat összetörték, pörkölték, áztatták, megfőzték. Aztán kialakult a kása, mely idővel egyre keményebbé, tésztává vált. Ezt a tésztát, sütéssel, szárítással tették még emészthetőbbé, ízletesebbé. Ez egyfajta tésztalap volt (élesztő nélkül készült, lapos kenyérféle). Még ma is sok helyen ilyen lapos kenyeret fogyasztanak.

Évszázadokig nem volt változás a kenyérkészítés technikájában. Majd egyszer csak valaki véletlenül elfeledkezhetett a tésztájáról és az erjedésnek indult, így alakulhatott ki az élesztő. Rájöttek, hogy ezek az erjedés során keletkező gázok megnövelik a tészta térfogatát.

Régen, igaz kényszerből, még korpával készítették a kenyeret, hiszen a fehérliszt még luxuscikknek számított. A szegény ember ezt nem engedhette meg magának, így a(z egészségesebb) korpás kenyeret készítette. (Ó, ha tudta volna akkor! Bizony nem fájt volna a foga a fehérkenyérre).

A kenyér elterjedt élelmiszer lett, hiszen az ipar, mezőgazdaság fejlődésével együtt járt a termelés növekedése, ami már mindenki számára könnyen elérhetővé tette ezt az alapvető élelmiszert.

A kenyér választék is óriásivá vált az évek során! Mindenféle kenyeret lehet kapni, az ember csak kapkodja a fejét és nem is igazán tudja, hogy melyiket válassza. Egyik tetszetősebb, másik olcsóbb, harmadik egészségesebbnek tűnik. Megint más pedig különleges. Az illatok pedig csalogatják az embert. Nagyon finom ám a frissen kisült meleg kenyér (mindegyik egyforma ebben a tekintetben)! Hogy válasszunk jól?

Szerintem érdemes többféle kenyeret is kipróbálni, hogy jó döntést tudjunk hozni. Persze sok kenyér kimondottan egy-egy étel mellé a legjobb. Ha nincs valami speciális diétánk, akkor szinte mindegy, hogy melyiket választjuk. Ilyenkor az érzékszerveinkre is hagyatkozhatunk! Remek móka! Hunyjuk le a szemünket és képzeljük el, hogy melyiket hogyan fogyasztanánk és döntsünk kedvünk szerint! Próbáld ki nyugodtan!

És hogy egy kis segítséget is nyújtsunk Nektek a választáshoz, vegyük sorra a legismertebb kenyérféleségeket!

Lássuk, mi is kell egy sima, egyszerű fehér kenyérhez! (Figyeld csak meg! Ebben nincs semmiféle adalékanyag, E szám, tartósítószer, színezék stb.!)

Liszt (BL55), só, cukor, élesztő, víz, étolaj meg türelem. Mindenképpen érdemes kipróbálni otthon a kenyérsütést. Nincs szükség kemencére vagy bármilyen faxnira. Egyszerűen el lehet készíteni, de az időt rá kell szánni. Türelemre van szükség, de mindenképpen megéri legalább egyszer megpróbálni. Hidd el, azután más szemmel fogsz a kenyérre nézni!

Egyébként nagyon jó érzés „gyurmázni”, dagasztgatni a kenyeret. Meditatív tevékenységnek is kiváló J. Olyan, mint egy varázslat! Te alkothatsz valamit, ami finom és egészséges!

A félbarna kenyér a fehér kenyérhez hasonlóan készül. A különbség csak annyi, hogy itt a liszt 15%-a rozsliszt, ettől a színe egy kicsit sötétebb lesz és más az íze.

Rozskenyér: Ebben az esetben a liszt kb. fele rozsliszt kell, hogy legyen. Ha ettől kevesebb benne a rozsliszt, akkor csak rozsos kenyér a neve.

Graham kenyér: Itt a liszt keverve van rozs- vagy kukoricaliszttel. Ennél a kenyérfajtánál a magvakat darálják, így a fontos tápanyagok megtalálhatóak a kenyérben.

Fekete vagy barna kenyér: igazi tömör, savanykás rozskenyér, amit hosszabb ideig sütnek, mint a hagyományos kenyeret. Főleg a németeknél elterjedt.

Baguette: a franciák hosszúkás kenyere. Összetevői megegyeznek a mi fehér kenyerünkével.

Ciabatta: ez pedig az olaszok jellegzetes kis kenyere, aminek összetevői szintén megegyeznek a mi fehér kenyerünk összetevőivel.

Pita: ez egy lapos kenyér, ami szintén búzalisztből készül. Eredetileg kövön sütötték. A görög-török konyha kenyere.

Tortilla: kukoricalisztből készül, a mexikói konyha kenyere. Szintén lapos, kövön sütött kenyér.

Ezeken kívül még rengeteg féle kenyér létezik (magvas, olivás, teljeskiőrlésű, kukoricás, burgonyás sárgarépás stb).  A fentiek csak a legismertebbek.

Akármelyik kenyeret is választod, arra figyelj oda, hogy lehetőség szerint minél kevesebb állományjavító, adalékanyag szerepeljen az összetevők között! Fent láthatod, hogy ezekre nincs semmi szükség. Régen és otthon ma is ezek nélkül sütik a kenyeret és nagyon finom különféle aromák stb. nélkül is (hiszen benne van a szíved+a lelked), és nem utolsó sorban sokkal egészségesebb.

Ha már annyi kenyeret fogyasztunk, akkor ezekből a mű izékből minél kevesebb kerüljön a szervezetünkbe!

Jó sütögetést, jó kísérletezgetést kívánok Nektek szeretettel!