Levendulás koszorú

Ezt a levendulás kis ajtókoszorút nem csak az illatáért szeretem. Gyönyörű lila színe, nem hivalkodó, egyszerű, visszafogott külseje kellemes látványt nyújt. Barátságos, szerény külleme remekül illeszkedik a legegyszerűbb ajtókra, ablakokra is. Visszafogott és mégis vonzza a tekintetet.

A frissen szedett levendulákat (hosszú szárral szedjük, akkor van miből levágni) nagyon vékony kötöző dróttal (gyöngyfűző drót)úgy kötözzük a koszorúalaphoz, hogy a virágok fedjék egymást.

Mindig a koszorú tetejétől haladunk az alsó közepe felé. Először elkészítjük az egyik, majd a másik oldalát is. Próbáljuk a virágokat úgy illeszteni, hogy legyen köztük átfedés.

Mikor a koszorú alja-közepéhez érünk mindkét irányból, akkor a drótokat elfűzzük (a koszorú hátán visszafűzzük, jó erősen meghúzzuk, ha van lehetőség többször körbetekerjük a kereszthuzalokat). A kilógó levendula szárakat levágjuk szépen.

Utolsó simításként alul-középen egy szép és széles lila selyemszalagot kötünk masninak rá. Ez nem csak díszít, hanem szépen elfedi a levendulák levágott végeit is.

  Én még találtam egy gombot is a fiókban, amit rátűztem :-)