Gondolatok a negyedik gyertya meggyújtásához

Elérkezett advent negyedik vasárnapja. Már csak négyet kell aludni Karácsonyig. Töltsük ezt a szép délutánt/estét a szeretteinkkel. Játszunk, beszélgessünk, rendezzünke gy kis előkarácsonyt. Töltsük meg a szívünket szeretettel. Ezt úgy lehet a legjobban megoldani, ha szeretettel gondolunk azokra az emberekre, akikkel együtt töltjük az időnket. Csukjuk le a szemünket és gondoljuk azt, hogy egy gyönyörű, szívárványszínű szeretetsugarat küldünk szívünkből az ő szívébe. Meglátod, micsoda pozitív változásokat hoz az életedbe ez a kis „varázslat”! Nem mindegy, hogy az ember egy negatív, rideg, szótlan vagy morcos, kedvetlen környezetben tölti a napot vagy pedig egy meleg, puha barátságos és szeretetteli  légkörben. Tégy egy próbát!

Üljetek le, tegyetek fel kellemes zenét, készítsetek forrócsokit vagy forraltbort (ebben a nedves időben mindkettő jól esik) és beszélgessetek. Mesélje el mindenki, milyen hete volt, ki hogy áll a készülődéssel, sütéssel, főzéssel stb. Remek ötleteket kaphattok egymástól is!

Örömteli szép délutánt kívánok Mindnyájatoknak!

József Attila: Karácsony

Legalább húsz fok hideg van,

szelek és emberek énekelnek,

a lombok meghaltak, de született egy ember,

meleg magvető hitünkről

komolyan gondolkodnak a földek,

az uccák biztos szerelemmel

siető szíveket vezetnek,

csak a szomorú szeretet latolgatja,

hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot,

fa nélkül is befűl az emberektől

de hová teszik majd a muskátlikat?

Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég

s az újszülött rügyező ágakkal

lángot rak a fázó homlokok mögé.